Cikkek

Ki kaphat állami kamattámogatásos lakáshitelt?

Részletek

Készült: 2011. április 05. kedd, 09:28

Az MSZP 2002-es hatalomra jutását követő években folyamatosan szűkültek, illetve szűntek meg a kedvezményes kamatozású, az állam által támogatott lakáshitelezés lehetőségei. Ma már erősen korlátozott azoknak a köre, akik kamattámogatásos hitelt vehetnek igénybe.

Nincs jobb helyzetben az, aki külső forrásból akarja finanszírozni lakásvásárlását. Hiába ígérte a kormány még ősszel, hogy átfogó tervet tesz le az asztalra. Egyelőre a bajba jutott hitelesekkel sem tud mit kezdeni a kabinet, a lakáspiac meglódítását hivatott újfajta finanszírozás pedig tovább késik.

Idén tavasszal tehát az egy-másfél éve megváltozott feltételrendszer a mérvadó. Az állami támogatás mellett nyújtott hitelek köre számottevően szűkült a 2009-es jogszabályváltozásokat követően. Új lakás építésére, vásárlására vagy korszerűsítésre kamattámogatás vehető igénybe, az utóbb született gyermekek után kérhető lakásépítési kedvezmény, a már meglévő hitelekhez, mozgáskorlátozottak pedig jogosultak lehetnek akadálymentesítési támogatásra.

Kik számíthatnak erre a kamattámogatásra?

A 35 évnél nem idősebb, vagy legalább kétgyermekes pár 45 éves kor alatt, 35 éves kor alatt a támogatásnak nem feltétele, hogy az igénylőnek gyermeke legyen. Az építési költség megyei jogú városban nem haladhatja meg a 25, egyéb településen a 20 millió forintot, a hitel összege a fővárosban és megyei jogú városokban legfeljebb 12,5 millió, egyéb térségekben 10 millió forint lehet. Az érintetteket természetesen az érdekli a legjobban, hogy mekkora összegű támogatáshoz juthatnak: az összeg kortól és gyermekszámtól függően a folyósítás idején érvényes állampapírhozam 50-70 százaléka lehet, az adósok által fizetett kamat és egyéb járulék azonban együttesen nem lehet kevesebb 6 százaléknál.

A sok kizáró tényező miatt a többség a piaci konstrukciókra van utalva. Ezeknél biztonságot adhat, hogy a 2010 nyarán elfogadott jogszabályi változások természetes következményeként egyeduralkodóvá váltak a forinthitelek (új jelzálogjog kizárólag ebben az esetben jegyezhető be ingatlanra). Devizahitel csak hitelkiváltásnál vehető igénybe; a problémás ügyek rendezésére azonban nincsenek igazán jó ajánlatok. Ahogy Tatár Attila, a bankweb.hu pénzügyi szakértője fogalmazott: „Minden bank kínál valamilyen áthidaló kölcsönt, megoldáscsomagot, de ezek a lehetőségek nem jelentenek valódi kiutat a bajbajutottaknak, csupán elodázzák a gondokat.”

A kérelmek elutasításának leggyakoribb oka egyébként eddig az volt, hogy az igénylők szerepeltek az adóslistán. Itt érdemi változás várható – utalt Tatár Attila arra, hogy 2011-től a korábbi öt év helyett már egy év után lekerülnek a tartozásukat rendező magánszemélyek a Központi Hitelinformációs Rendszer adóslistájáról. Mindazokat, akiknél a késedelmes tartozás teljesítésétől számított egy év eltelt, 2011. március 31-ig törölni kell az adatbázisból.

Jelen helyzetben sokak számára kiutat jelenthet az ingatlanlízing, amely révén minimális – 20 százalékos – önerővel, s viszonylag alacsony igazolt jövedelemmel is lakáshoz lehet jutni. Nyílt és zárt végű lízingszerződés egyaránt köthető. A konstrukciók között a lényegi különbség az, hogy utóbbinál a lízingelő a futamidő végén megszerzi az ingatlan tulajdonjogát, a nyílt végű megállapodással viszont vételi joghoz jut, magyarán a futamidő lejáratakor dönthet arról, hogy tulajdonossá válik az addig a lakást lényegében bérlő személy, vagy a vételi jogot másnak engedi át.

A nyílt végű lízinget olyan esetekben érdemes választani, amikor valaki használt lakást vesz, illetve ha olyan vállalkozás lízingel, amely nem áfa-alany - érvelt Tatár Attila. A zárt végű lízing ajánlott új lakás vásárlásakor, lakás visszlízing esetén, illetve vállalkozások számára, hiszen – ha a kiválasztott ingatlan eladója áfás számlát állított ki, (pl. üzletről, irodáról stb.) és a lízingbevevő egyébként megfelel a visszaigénylési feltételeknek – az ÁFA teljes összege visszaigényelhető.

A lízing előnyei között mindenképp érdemes kiemelni azt is, hogy nagyon rugalmas konstrukció. A már említettek mellett a maradványértéknek - magyarán annak az összegnek, amit a végső lejáratkor kell befizetni - az esetleges növelésével csökkenthető a például a törlesztő részlet. A szakértő elsősorban a magasabb jövedelemmel rendelkező fiatal pályakezdőknek, albérletben élőknek, illetve lakást cserélőknek ajánlja ezt a módozatot, utóbbiak közül leginkább olyanoknak, akik a régit lakást esetleg megtartanák vagy csak később adnák el.

Akár lízing, akár hitelfelvételben gondolkodik valaki, mindenképp érdemes alaposan tájékozódni. A kondíciók megismerésében ma már komoly segítséget jelent, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének honlapján (pszaf.hu) valamennyi pénzintézet ajánlatának paraméterei megismerhetők.

forrás: ingatlanmenedzser.hu